Főoldal / Receptek / Univer Kisokos / Ahány ház, annyi szokás

Ahány ház, annyi szokás

Alaplével (passzírozva) vagy anélkül? – ez a kérdés osztja meg leginkább a halászléfőzők táborát. A dunai főzők szerint ugyanis a halászlének attól kell sűrűnek lennie, hogy sok halat főztek bele, és nem attól, hogy a halat áttörik. A tiszai főzők viszont úgy vélik, hogy a lé passzírozva az igazi, amikor megáll benne a kanál, és így valóságos egytálétellé válik.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy például a dunait is másképpen főzik Komáromban, Pakson, Baján vagy éppenséggel az Al-Dunán. Az utóbbi különbözik legjobban a többitől: vegyes halból, zöldségekkel és babérlevéllel fő, a végén pedig szinte mindig behabarják (tejföllel elkevert liszttel sűrítik). A leghíresebb dunai halászlé minden bizonnyal a bajai. Ez abban különbözik a többitől, hogy úgynevezett gyufatésztával tálalják, amit külön főznek ki hozzá. Ez tojásos gyúrt tészta, amit pontosan akkorára vágnak, mint egy gyufaszál – ezt készen is megvehetjük. Legtöbbször a halászlevet a tésztára szűrve kínálják, a puha halat pedig külön tálon teszik mellé. Ezen változat a szóbeszéd szerint a következőkép született: az apatini sváb vízimolnárok kötelesek voltak naponta egy tál meleg ételt adni a molnárlegényeknek. Ám a fukar gazdák csak egy tál halászlét vittek nekik, ami kevés volt a legényeknek, ezért kitalálták hozzá a tésztát, hisz lisztjük volt elég. Ami azt illeti, a Baja környéki halászlegényeket sem kényeztették el a gazdák. Visszaemlékezések szerint a leghitványabb darabokat kapták az ebédhalból, s a mester maga gyúrta hozzá a tésztát fejenként három kanál lisztből.

A balatoni halászlé jellegében a tiszaihoz hasonlít, tehát alaplékészítéssel indul, amihez általában többféle halat használnak. Hajdanán még a vizet is a Balatonból merítették hozzá. A tó körüli éttermek kínálatában is sokféle szerepel, ezek többnyire csak tálaláskor nyerik el végső formájukat: készül egy nagy adag tartalmas, ízes, sűrű alaplé, amibe azután rendelésre más-más előre besózott, megfűszerezett halat főznek bele. Például a ponty-halászlébe pontypatkó, a harcsahalászlébe kockákra vágott harcsafilé, a vegyes halászlébe ponty- és harcsaszeletek kerülnek.

A szegedi halászlé jellegében a tiszaihoz hasonlít, tehát alaplevet kell főzni hozzá, amit átpasszírozunk. Újra tűzre tesszük, egy kicsit megborsozzuk, amint forr, jóféle szegedi pirospaprikával megszórjuk (ennek egy része csípős is lehet, ilyenkor azonban bors nem kell bele). Az előre megfűszerezett, besózott pontypatkókat vagy a sűrűn beirdalt, kis szeletekre vágott pontyfiléket belerakjuk, végül pár percnyi főzés után karikákra vágott paradicsommal és paprikával adjuk meg végső zamatát.
Honunkban tehát tájanként változik a halászlé készítése, és másként főzik a halászok, konyhájukban a háziasszonyok vagy éppen az éttermek szakácsai is; de akárhogy is készül, nagyszerű étel!




Adatvédelmi nyilatkozat Felhasználási feltételek ©2015 Univer Product Zrt., Minden jog fenntartva
Az Európai Bizottságnak az 524/2013/EU Rendelet által létrehozott online vitarendezési platformjának (ODR) elérhetősége:
http://ec.europa.eu/consumers/odr/